2015. december 8., kedd

Mikulás

Az idén különleges meglepetést tartogatott nekünk az nagyszakállú.
Levélben már jelezte előre, hogy így lesz. A második leveléből azt is megtudtuk, hogy a buszpályaudvarra kell mennünk hétfőn reggel. Izgultunk, vajon hova és melyik busszal megyünk. Szerencsére a kérdéses napon reggel újabb üzenetet találtunk a termünkben. Konkrét útvonalat kaptunk: Káloz irányába induló busszal menjünk Soponyára! Így is tettünk. Jó melegen felöltözve, kis hátizsákunkban meleg teával és némi keksszel útnak indultunk.
Sokáig utaztunk, ahogy Mikulás megírta. Végül kb. 20 perces séta után elértünk a Gilice Erdei Iskolába.
Eszter néni várt bennünket két bácsival együtt.
Kincskeresés következett, melynek eredménye az ajándék volt!


Kis falatozást követően madarakról hallgattunk meg sok okosságot.


Tojáshordó versenyben is részt vettünk, majd megnéztük a nagyvad kertet. Megismerkedtünk Jozsóval, a vadkannal, Csongorral, a dámvad bikával és egy kis őzzel. Simogattuk a dámvad teheneket, és nagyon élveztük, amikor utánunk szaladt egyikük.


Végül a múzeumba vitt az utunk. Rengeteg új információval bővült amúgy sem csekély tudásunk az állatokról.


Kicsit elfáradtunk, jó volt pihenni a buszon.
Épp időben értünk vissza az iskolába ebédelni. Nagyon finom volt, de bármit adhattak volna egy ilyen élménydús nap után!
Köszönet a Mikulás segítőjének az ajándékokért!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az utolsó napok margójára

A szokásos rendben fejeződött be az idei évünk is... Erdei iskola után minimális tanulás, kevés tz, majd lazítás, most kiegészítve a búcsúzá...