Tehát lássuk szépen sorban, mi minden történt húsvét óta!
Egyik péntek délután a nyertes pályázathoz kapcsolódóan szülős kézműves délutánt tartottunk. Mivel a szakkör témája az állatok voltak, így itt is százlábú, béka, cica készült, illetve gipszképek szalvéta technikával. Csodaszép alkotások születtek! Köszönet a szülőknek a segítségért!
Utána hétfőn szintén a pályázathoz kapcsolódva Budapestre látogattunk, ahol először a Természettudományi Múzeumban voltunk, ahol részt vettünk egy foglalkozáson is. A gyerekek megint hozták a formájukat, okosak ügyesek és fegyelmezettek voltak. Később átmentünk az Országházba, amit Donát szülei szerveztek nekünk. Nagyon izgalmas volt, hiszem mindenki kapott egy fülhallgatót, amin keresztül hallhatta a nagyon aranyos néni suttogását a fülében. (Többen megjegyezték, hogy ilyen a suliban is jól jönne.) Csodaszép dolgokat láttunk, még az őrségváltáson is részt vehettünk. Több közlekedési eszközt kipróbáltunk, hogy a környezetismeret órán tanultakból minél többet megtapasztalhassunk. Mindenhol nagyon okosan viselkedett az osztály, büszkék vagyunk rájuk! Köszönjük a szülői segítséget itt is!
Az erdei iskola következett a programok sorában. Az első napon Nagyvázsonyban jártunk, ahol kipróbálhatta mindenki a kovácsolást. Azoknak is nagyon jól ment, akiket nem Kovácsnak hívnak.:)
A várban csoportban kaptak feladatokat a gyerekek. Szinte hibátlan megoldások születtek! Hiába, aki profi, az profi.
A végén még rögtönzött lovagi tornát is tartottunk a kiválasztott lányok kegyeiért. (Nem minden lány élt ezzel a lehetőséggel.)
Amint elkezdtek vásárolni az ajándékboltban, az eső is elkezdett cseperegni, majd esővé terebélyesedett. Így aztán gyorsan bevonultunk a Postamúzeumba, ahol régi telefonokat próbálhattunk ki. Nem volt egyszerű rájönni a simogatós telefonok után, hogy hogyan is kell tárcsázni a régi fajtával.
Enyhe esőben tettük meg az utat az erdei iskolába a busszal, de mire odaértünk, már sütött is a nap! Elfoglaltuk a szobákat, kipakoltunk, majd elkészítettük a kis könyvecskénket és a rókákat. Utóbbiakat egyből le is vadásztuk, bár több úgy elbújt, hogy két nap múlva találtuk meg véletlenül.
Élvezve a napsütést, jót játszottunk a friss levegőn az erdő közepén. Itt aztán nem volt tilos a bikfinc és a bukfenc!
Finom vacsora után a megszokott rendben zajlott a kullancs ellenőrzés és a fürdés. Fél 11-re mindenki aludt!
Másnap a koránkelőknek (fiúk) reggeli tornát tartottunk. Néhány lány is csatlakozott hozzájuk, a végén alig tudták abbahagyni a versenyfutást.
Reggeli után ellenőriztük a szobarendet, majd indultunk a túrára Gyuri bácsival az Öreg Bükk Tanösvényre. A táv egyáltalán nem volt hosszú, de kitartott ebédig. Minden fontos dolognál megálltunk, túravezetőnk mindent elmagyarázott. Játékokkal tette színessé a délelőttöt.
Ebéd után csendes pihenő következett. Délután méhészeti előadást hallgattunk meg, amit az esős idő miatt pluszban kértünk a programhoz. Érdekes volt, sok kérdéssel tettük vidámmá a foglalkozást.:) Bár néhányan elég fáradtak voltak már ekkorra... A végén többféle mézet is megkóstolhattunk.
Vacsora után már izgatottan vártuk Péter bácsit, akivel az esti vadlesre mentünk. Mind az odavezető úton, mind a vadlesen, mind a visszafele vezető úton teljes csendben voltunk! (Kb. másfél óra!) Így meg is lett a jutalmunk, hisz láttunk őzeket, szarvasokat, vaddisznókat, fácánokat. Volt, aki rókát is látott...
Egy elemlámpás rókavadászat után az előző esti rutinnal zártuk a napot tíz óra körül.
Másnap reggel senkinek nem volt szüksége reggeli tornára.:)
Reggeli után Kriszti nénivel találkoztunk, akivel agyagból tálat készítettünk. Ezt még nem tudtuk hazahozni, hiszen szárítani és égetni kell, majd egy szép mázat fog kapni a végén. Amint elkészül, megyünk érte!
Kivételes művészi szépségű tálak születtek, dicséretet kaptunk itt is!
Délutánra nagyon lehűlt a levegő, így csak keveset voltunk kint. Íjazás és dobócsillag dobás volt az ok, amiért egyáltalán kimerészkedtünk. A foglalkozást tartó bácsira valahogy nem hatott a hideg...
Így aztán inkább bent folytattuk a napot egy számháborúval, amit most egy zászló elrejtésével játszottunk. Nagy sikere volt, ezért másnap megismételtük.
Sajnos a tábortüzet nem tudtuk meggyújtani a nagy szél miatt. De ez sem volt probléma, ettünk nyersen a Dominik szülei által küldött szalonnából, kolbászból. Köszönjük szépen!
A szokásos esti teendők után 11-re aludt el mindenki.
Utolsó reggeli, ágynemű lehúzása, rendrakás, szobarend után a lányok az Élményterembe látogattak, addig a fiúk egy újabb számháborút vívtak a földszinten.
Majd cseréltünk, és élveztük a végre hét ágra sütő napot!
Táborzárás és ebéd után meg is érkezett Viktor bácsi, aki hazahozott bennünket.
Szinte mindenki tökéletesen felkészült volt az általa választott témából. Sem a fegyelemmel, sem semmivel nem volt probléma a négy nap során. Ahogy a három év alatt megszokták a rendet a gyerekek, most már nagyon szépen látszott az eredménye!!! Mindenki, akivel kapcsolatba kerültünk ez idő alatt (Budapestet is beleértve), csak dicsérte a gyerekeket. Okosak, érdeklődőek, figyelmesek és fegyelmezettek. Ettől szép ez az egész! Egyszer csak beérik minden erőfeszítés gyümölcse. Csak nem szabad türelmetlennek lenni...
Utolsó napról Luca már délelőtt elutazott, mert meghívót kapott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, ahol a meseíró pályázat díjkiosztója volt. Lucánk itt is kitett magáért, különdíjat kapott!
Vasárnap pedig együtt elutaztunk ismét Budapestre Lucával és Andrissal a Herman Ottó természettudományi verseny országos fordulójára. Hozták a gyerekek a formájukat: Luca országos 3., Andris 6. helyezést ért el! Gratulálunk itt is a szép eredményhez!
Végül egy csoportképpel zárom ezt a bejegyzést, ami nem mostani, de eddig nem került rá sor hogy feltegyem. Bogink rajzolta az osztályról, nekünk nagyon tetszik!
